A csíkszentsimoni gyárudvaron egykor tehervagonok mozogtak, ma pedig a régi sínek egy része asztalként és dekorációként él tovább. A több mint nyolcvanéves ipari múltra épült Csíki Sör Manufaktúrában a látogatók nemcsak sört kóstolhatnak: azt is végigkövethetik, hogyan lesz a malátából, kristálytiszta vízből és komlóból közel egy hónap alatt kész ital.
Hordógyárból szeszgyár, majd sörmanufaktúra
A mai sörgyár története jóval korábban kezdődött, mint az első csíki sör lefőzése. A csíkszentsimoni területen már az 1940-es évektől folyamatosan ipari termelés zajlott. Először keményítőt előállító üzem állt a területen, majd az 1960-as évektől szeszgyártás is folyt a telepen. A szeszgyár egészen 1998-ig működött, utána az épületek másfél évtizeden át egyre rosszabb állapotba kerültek.
A fordulat 2013-ban jött, amikor a Csíki Sör megvásárolta a romos területet. Az új manufaktúra 2014 őszére készült el, az építkezésnél azonban nem akarták teljesen eltüntetni a hely múltját. Megmaradt a régi kapu, a korábbi épületegyüttes frontoldali homlokzata, a régi téglák egy része pedig díszítőelemként került vissza a belső terekbe.
Külön története van a vasúti síneknek is. A szeszgyár idején tehervonatok jártak be közvetlenül az udvarra a közeli csíkszentsimoni vasútállomásról. A síneket később felszedték, de nem dobták ki: egy részükből asztalok és bárpultdekorációk készültek.
„A környékben lakóktól, a helyi lakosoktól gyűjtöttük össze a régi fotókat, amelyek nagyon szépen bemutatják, hogyan is nézett ki ez a terület minket megelőzően. A szeszgyár időszakában még egy tehervonat is bejárt közvetlenül ide az udvarra a szomszédos csíkszentsimoni vasútállomásról. Mi a megmaradt síndarabokat újrahasznosítottuk, és most stabil, masszív asztalok formájában láthatják viszont őket azok, akik helyet foglalnak nálunk” – mondja Nagy Molnár Gyöngyvér, a Csíki Sör Manufaktúra idegenvezetője.
Három alapanyag, sokféle maláta
A gyár modern berendezésekkel dolgozik, a sörfőzés alapelveit azonban a bajor tisztasági törvényhez kötik: a fő alapanyag a víz, az árpamaláta és a komló, az erjesztéshez pedig élesztőt használnak. A sör mintegy 95 százaléka víz, amely a gyárhoz tartozó forrásból származik. A komló Németországból, a már pörkölt árpamaláta pedig Felvidékről érkezik.
A különböző maláták eltérő színt és ízt adnak a sörnek. A világosabb változatoknál elsősorban pilseni és müncheni malátát használnak, a karamellmaláta édeskésebb, lágyabb karaktert ad, míg a sötét csokimaláta a barna sör színében és pörköltebb jellegében kap szerepet.
„Bár egy rendkívül modern berendezésekkel felszerelt, korszerű technológiát alkalmazó gyárban vagyunk, a Csíki Sört mégis méltán nevezzük kézműves sörnek. Ez azért lehetséges, mert szigorúan a bajor tisztasági törvény alapján főzzük a söröket, azaz a saját vizünk mellett csakis tiszta komlót és árpamalátát használunk fel. Nálunk nincsenek pótanyagok, és teljesen száműztünk minden tartósítószert vagy mesterséges adalékot” – magyarázza az idegenvezető.
A malátától az erjesztőtartályig
A sörfőzés a maláta roppantásával kezdődik. A szemeket nem őrlik lisztté, csak megtörik, majd vízzel kerülnek a cefrézőüstbe. Ez a szakasz nagyjából három órán át tart, ekkor alakul ki az édes, még teljesen alkoholmentes sörlé. Ezt megszűrik, majd hozzáadják a komlót, és további körülbelül másfél órán át főzik.
A főzés végére a sörlé hőmérséklete meghaladja a 100 Celsius-fokot, ezért vissza kell hűteni, mielőtt hozzáadhatnák az élesztőt. Innen az ital a hőszigetelt erjesztőtartályokba kerül, ahol közel egy hónapig hagyják dolgozni az élesztőt. A manufaktúrában nem használnak olyan gyorsító enzimeket vagy tartósítószereket, amelyekkel ezt a folyamatot néhány napra lehetne rövidíteni.
Az erjesztés hőmérséklete attól függ, milyen sör készül.
„Két nagy csoportra oszthatjuk a söröket az erjesztés alapján: a felső erjesztésű IPA típusok húsz-huszonöt fokon készülnek, míg a klasszikus lágereink sokkal hidegebb, tíz és tizenegy fok közötti hőmérsékleten erjednek. Nálunk a sörnek van ideje beérni, közel egy hónapig hagyjuk lassan és természetes módon dolgozni az élesztőt” – mondja Nagy Molnár Gyöngyvér.
Az érlelés után következik a szűrés. A szűretlen sörökben szándékosan marad valamennyi élesztő, ezért opálosabbak, teltebbek, eltarthatóságuk pedig legfeljebb körülbelül négy hónap. A szűrt változatok esetében több lépcsőben távolítják el az élesztőt. Ennek köszönhetően a sör tisztább lesz, és eltarthatósága pedig eléri az IPA és ízesített sörök esetén a hat hónapot, minden más sör terméké pedig az egy évet.
Tizenkétféle sör készül egy gyáregységben
A manufaktúra ma 12-féle sörtípust készít. A „kicsifőző” nevű részlegen főzik többek között a málnás, áfonyás, gyömbér-csilis, mézes és barna változatokat. A növekvő termelés miatt 2016-ban egy második „nagy főzőház” is épült, amely elsősorban a klasszikus, natúr sörök készítését szolgálja.
A kínálat és a csomagolás az exporttal együtt is változott. A manufaktúra 2023-tól egyre erősebben jelent meg az európai piacokon, ezzel párhuzamosan több termék angol elnevezést és címkét kapott. Az Original és a Raspberry pedig már 0,33 literes üvegben is megjelent.
A két főzőház közötti különbség a látogatás során is jól érzékelhető: miközben az egyikben a különlegesebb, ízesített tételek készülnek, a nagyobb üzemben a klasszikus sörök gyártása zajlik. Ez az egyik oka annak, hogy a hely nem pusztán kóstolóhelyként érdekes, hanem működő üzemként is.
Gyárlátogatás sörkóstolással – és akár csipsszel
A csíkszentsimoni manufaktúra turisztikai szempontból éppen attól különleges, hogy maga a termelés is a program része. Előzetes bejelentkezéssel egy- vagy kétórás vezetett túrákon lehet részt venni magyarul és románul, igény szerint pedig angolul is.
A látogatók megismerhetik a telephely történetét, végigkövethetik a sörkészítés főbb lépéseit, beláthatnak a technológiai terekbe, és természetesen kóstolhatnak is. Így a korábban talán csak egy palack címkéjéről ismert ital mögött egyszerre láthatóvá válik a maláta, a főzőüst, az erjesztőtartály és a palackozás világa.
A választott programtól függően a sör mellé csipsz, illetve hagyományos meleg étel is járhat. Hétköznapokon a szomszédos chipsgyár körülbelül félórás látogatása is hozzákapcsolható a programhoz. Ott a burgonya útját lehet végigkövetni a feldolgozástól egészen a kész termékig, ami különösen a gyerekes családok körében népszerű.
A túra végén a mintabolt is bejárható, ahol a helyben készülő sörök mellett chipsek és különféle ajándéktárgyak is megtalálhatók.
